A hét növénye a lándzsás útifű – Plantago lanceolata L.
Ahogy mondani szokás, a téma az úton hever, csak le kell érte hajolni…vagy éppen úton-útfélen belebotlunk éppen, mint a lándzsás útifűbe. Virágzása biztosan nem okoz örömet a pollenjére allergiásoknak, ám ez a közismert növény sokkal több pozitív hatással büszkélkedhet, mint amennyi miatt szégyenkezhet. Érdemes a pollennaptáron túllépni és a lándzsás útifüvet egy kicsit jobban megismerni.
Rendszertana, morfológiája
A lándzsás útifű a Scrophulariales (tátogatóvirágúak) rendjébe, a Plantaginaceae (útifűfélék) családjába tartozó gyöktörzses évelő növény. A Plantago (útifű) nemzetség a család meghatározó eleme, hazánkban a lándzsás útifűn kívül több Plantago faj is honos, mint a nagy útifű (Plantago major), réti útifű (Plantago media), homoki útifű (Plantago arenaria), ezüstös útifű (Plantago argentea) és az óriás útifű (Plantago maxima).
A család tagjaira jellemző jegyeket – tőlevélrózsa, íves levélerezet, levéltelen tőkocsány, füzérvirágzat – a lándzsás útifű esetében jól megfigyelhetjük. A virág négytagú, a porzók a virágból kiállnak, lándzsás útifű szélbeporzású növény. Termése kétmagvú, kupakkal nyíló tok. Ezermagtömege 0,24-0,32 g. Levelei nyélbe keskenyedők, keskeny lándzsásak, ép szélűek vagy ritkásan, enyhén fogazottak, erezetük szinte párhuzamos. Májustól az első fagyokig virágzik.
Ökológiai igénye
Nagy tűrőképességű, kozmopolita faj, hazánkban bárhol megtalálhatjuk, réteken, mezőkön, ruderális területeken, útszéleken a futóhomokos és vízállásos területeket kivéve. A városi, szennyezett levegőt is tolerálja.
Termesztése
Talán meglepő, de a lándzsás útifű nem csak gyűjtött, de termesztett gyógynövény is. Vetőmagja külföldön és hazánkban is beszerezhető. Kertszerűen elmunkált, tápanyagokban gazdag talajt igényel, a K-trágyázást hatóanyagának megkétszerezésével hálálja meg. Vethető novemberben vagy kora tavasszal, a vetési mélység 0,5-1 cm, sortávolság 45-50 cm legyen. A vetőmagszükséglet 0,1-0,2 g/nm. Négy-hat tőleveles állapotában egyeljük, 30-35 növényt hagyjunk meg folyóméterenként, így szép, egészséges tövek fejlődhetnek. Sorközét tartsuk kapálással gyommentesen. Vágásánál vigyázzunk, hagyjunk elég időt a tövek regenerálódására, szeptember végétől már ne szedjünk az útifű tövekről levelet, mert ez a növények kimerüléséhez vezethet.
Drogja, hatóanyaga, felhasználása
A lándzsás útifű drogját, a Plantaginis lanceolatae foliumot, azaz lándzsás útifű levelet a Magyar, Osztrák és Német Gyógyszerkönyvben is megtalálhatjuk.
Fő hatóanyagai az iridoid glikozidok közé tartozó aukubin (1,5-2 %), emelett tartalmaz polifenolokat, cseranyagokat, C-vitamint és enzimeket is.
A népi gyógyászatban is ismert a lándzsás útifű nedvének, vizes kivonatának vagy a belőle készült kenőcsnek gyulladáscsökkentő, sebgyógyító hatása. Alkoholos kivonatával a szúnyogcsípés okozta gyulladást, irritációt is csökkenthetjük. A lándzsás útifű szirupok gyermekek és felnőttek részére is enyhülést nyújthatnak nyálkaoldó hatásuknál fogva meghűléses, hurutos megbetegedéseknél. A legújabb kutatások immunstimuláns és daganatgátló hatására irányulnak.
Virágzás előtt gyűjtött, fiatal leveleit nyersen salátába keverve fogyaszthatjuk, de levesekbe, főzelékekbe is tehetjük vegyesen, más zöldfélékkel együtt.
A kozmetikai ipar is felfedezte az útifüvek bőrre gyakorolt előnyös hatását, így közülük három faj is szerepel a kozmetikai anyagok között. A Plantago lanceolata extract (lándzsás útifű levél kivonata) baktériumelleni szerként, a Plantago major extract (széleslevelű útifű levelének kivonata) összehúzó szerként, a Plantago ovata extract (egyiptomi útifű levelének kivonata) bőrvédő anyagként használatos.
Végül pedig egy kevéssé ismert felhasználási területre hívnám fel a figyelmet: több kísérletben is jól vizsgázott a lándzsás útifű, mint talajvédő-talajtakaró növény. A vegyes, évelő és egynyári fajokból álló keverékekben a lándzsás útifű is hozzájárul a szőlőültetvények termőtalajának gyommentesen tartásához és a talajerózió megakadályozásához.
Forrásanyagok
(2006/257/EK) A Bizottság határozata a Bizottságnak a kozmetikai termékekben alkalmazott kémiai összetevők nevezéktanának meghatározásáról szóló 96/335/EK határozatának módosításáról (2006. február 9.)
Dános Béla (1997): Farmakobotanika. A gyógynövénytan alapjai. (Kemotaxonómia). Argumentum Kiadó, Budapest
Grau, Jung, Münker (1996): Bogyósok, vadon termő zöldségnövények, gyógynövények. Gunter Steinbach sorozata. Magyar Könyvklub, Budapest
Hofman, U., László Gy. (2012): A fajgazdag szőlősorköz szerepe az ökológiai szőlőtermesztésben, Biokultúra, 2012/1
Sváb Jánosné dr.(2000): Plantago spp-útifűfajok. In.: Bernáth Jenő (szerk.): Gyógy-és aromanövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Varró Aladár Béla (1942): Gyógynövények gyógyhatásai. Reprint. Black & White 95 Kiadó, Debrecen
3 thoughts on “A hét növénye a lándzsás útifű – Plantago lanceolata L.”
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
A landzsas utifurol gyerekkorom egyik kartyajateka jut eszembe a torpe kartya:
retronom.hu/files/images/ezmi.JPG
A torpe kezeben tartotta, mint landzsat.
Jo rajzok voltak…
Egy csomo novenyt jatszva tanultunk meg…
Megtalaltam:
kepfeltoltes.hu/140804/landzsas_utifu_torpe_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
@rezsöatya: Köszi szépen, nagyon jó ötletet adtál :)!