A hét növénye a kerti mályvacserje – Hibiscus syriacus L.
A virágba borult kerti mályvacserje látványa nyaranta már olyan megszokott, hogy talán fel sem tűnik, mennyi új fajta jelenik meg a faiskolákban, nagy telt és félig telt virágúak, az alapfajnál élénkebb színűek, tarka levelűek.
A mályvacserje rendszertana, származási helye, fajtái
A kerti mályvacserje a Dilleniidae alosztályba, ezen belül a Malvales (mályvavirágúak) rendjébe és a Malvaceae (mályvafélék) családjába tartozik. Nagyon érdekes családról van szó, melynek számos tagja gyógy,-élvezeti vagy ipari növény. Akadnak közöttük fatermetűek, cserjék és lágyszárúak is. Viráguk jellegzetessége, mely az egynyári mályva és a mályvacserje esetében is igen jól megfigyelhető, hogy a porzók csőszerűen összenőve emelkednek ki a virág közepén. A mályvafélékre jellemző a nyálka poliszacharidok képzése, valamint a lila virágú fajoknál az antocianinok megjelenése. Néhány Malvaceae faj a teljesség igénye nélkül: nyálkatartalma miatt fontos gyógynövény a Malva neglecta (papsajt mályva), Althea officinalis (orvosi ziliz), antocianinokat tartalmaz az Alcea rosea (mályvarózsa) virága, a Gossypium arboreum és más Gossypium fajok maghéjszőreiből – gyapot – készül a pamut, magvaik zsírosolajából margarint gyártanak, a hibiszkuszsavtól savanykás a Hibiscus sabdariffa csészeleveleit tartalmazó gyümölcstea, a Hibiscus esculentus (okra) hosszúkás terméseit pedig időnként már a hazai piacokon is megtalálhatjuk. A Hibiscus syriacus (kerti mályvacserje) amellett, hogy értékes, nyáron virágzó díszcserje, a kozmetikai ipar által is hasznosított növény. A ’hibiscus syriacus extract’ (mályvacserje kéregkivonat) a kozmetikában bőrkondicionáló anyag.
A Hibiscus syriacus L. őshazája Kína és India. Hazánkba török közvetítéssel jutott el, mint megannyi más, már honosnak tekintett növényünk. Lippay János Posoni kert (1664) című háromkötetes munkájában már szerepel a kerti mályvacserje ’Rosa sinensis’ néven a virágzó fák között, olyan növények társaságában, mint a jezsámen, korallbokor vagy a telt virágú gránátalma.
A gyors kezdeti növekedésű, 2-3 méteres magasságot elérő cserje vagy kis fa kérge szürkésbarna színű, vesszői mereven felállók. Virágait az éves hajtások oldalán hozza, júliustól szeptemberig virágzik. Az alapfaj virága kékeslila, egyszerű. Sokmagvú tokterméseinek nincs különösebb díszítő értéke, bizonyos fajták pedig meddők, tehát termést egyáltalán nem képeznek. Levelei háromkaréjúak, világoszöldek, de lehetnek sárga vagy fehér szélűek, tarkák is.
A mályvacserje fajtakínálata ma már igen nagy, nemesítésében amerikai, brit, francia, holland, belga és dél-koreai szakemberek vettek-vesznek részt, például Donald Egolf (Washingtoni Nemzeti Botanikus Kert), Don Shadow (amerikai), Meadow Nursery (USA), Roderick Woods (angol amatőr nemesítő), Claude Bellion (francia), Rien Verweij (holland), dr. Johan Van Huylenbroeck (belga), dr. Shim Kong Ku (dél-koreai).
A Vácrátóti Botanikus Kertben a Növényrendszertani Gyűjtemény szélén találjuk a 18 fajtából álló mályvacserje gyűjteményt. Akad közöttük telt, rózsaszín virágú (’Carneus Plenus’), triploid, hófehér, egyszerű virágú (’Diana), féltelt, rózsaszínes-fehér virágú (’Lady Stanley’), rubinpiros, egyszerű virágú (’Woodbridge’) is.
A mályvacserje ökológiai igénye, gondozása
A kerti mályvacserjét igénytelen növénynek tarthatnánk, lévén várostűrő, utcákon, parkokban extenzív körülmények között is ültetett faj, ám teljes szépségét természetesen a neki igazán megfelelő termőhelyen bontakoztatja ki. Tápanyagban gazdag, humuszos, nem túl kötött és nyirkos talajt igényel. Mérsékelten szárazságtűrő. Napos, félárnyékos fekvésbe ültessük, a fiatal növényt erős fagyokban takarással védjük, később a mályvacserje már fagytűrő. Jelentős kártevői nincsenek, esetenként a fekete répalevéltetű károsíthatja, ellene növényi olaj hatóanyagú szerekkel, etilalkoholos kivonatokkal védekezhetünk. Kedveli, ha talaját lombkomposzttal takarjuk.
Metszést nem igényel, de metszhető ha szükséges (fagyáskár, törött ágak, elszáradt terméses hajtásvég, keresztben álló gallyak, vesszők stb.), vagy ha a növények elrendezése – sövény kialakítása – miatt ez elengedhetetlen.
Amennyiben hagyományos ültetést választunk, tehát laza csoportosításban, laza sövényben helyezzük el a növényeket, a tőtáv cca. 1,7 méter, a tősűrűség 0,35 db/nm legyen, ha intenzíven, kis tőtávval ültetjük, a növények egymástól 1,2 méterre helyezkedjenek el. Így a négyzetméterenkénti tőtáv 0,7 db lesz.
A földlabdás, konténeres csemetét telepítéskor ne metsszük meg, hiszen nem kell gyökérveszteséggel számolni. Ha szabad gyökerű cserjét ültetünk, telepítés előtt a sérült, törött gyökereket vágjuk vissza az ép részig. A gyökérről vagy gyökérnyakból előtörő vadhajtásokat tőből vágjuk le, a járulékos rügyeket dörzsöljük ki. Ezek a műveletek nagyon fontosak az oltványok esetében, hiszen így tudjuk megelőzni, hogy a vad alanyról hajtások fejlődjenek, melyek később visszafogják vagy teljesen elnyomják a nemes rész növekedését. A cserje koronáját óvatosan metsszük, távolítsuk el a beteg vagy sérült részeket, a rossz helyen növő vesszőket, a hosszú vesszőket pedig vágjuk vissza harmadukra-negyedükre.
A már kertünkben díszlő mályvacserje metszésének ideje a kora tavasz, rügyfakadás előtt, mivel nyári virágzású növényről van szó. Általánosságban a díszcserjék metszésének célja a faj természetes szépségének kiemelése, ezért nem szükséges drasztikus alakító metszést végezni a növényen minden tavasszal. Az egyéves vesszőket vágjuk vissza kíméletesen, az erősebbeket 4-6, a gyengébbeket 2-3 rügyre, így megelőzzük a cserje felkopaszodását és dúsabb elágazásra serkentjük a növényt. Figyeljük meg a már kihajtott növényen az alapról feltörő hajtásokat! Az alany levelének színe, szeldeltsége, mérete különbözik a nemestől, így ezek jól elkülöníthetők. A vadhajtásokat minden esetben tőből távolítsuk el.
Száraz, aszályos időszakban öntözzük a mályvacserjét is, a dús virágzás érdekében pedig ősszel gazdagítsuk talaját komposzttal.
Amennyiben megfelelően gondozzuk, ápoljuk növényünket, hosszú évtizedekig gyönyörködtet bennünket őszig folyamatosan nyíló virágaival és az általuk odacsalogatott pillangók, méhek mozgalmas látványával.
Forrásanyagok
(2006/257/EK) A Bizottság határozata a Bizottságnak a kozmetikai termékekben alkalmazott kémiai összetevők nevezéktanának meghatározásáról szóló 96/335/EK határozatának módosításáról (2006. február 9.)
Czáka Sarolta (2000): A díszfák és díszcserjék metszése. In.: Czáka Sarolta-Valló László: A metszés ábécéje. Mezőgazdsa Kiadó, Budapest
Czimbor Zita (2010): A Hibiscus syriacus fajtakínálatának és szaporítási módszereinek összehasonlítása hazai díszfaiskolákban és árudákban. Diplomamunka. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
Dános Béla (1997): Farmakobotanika. A gyógynövénytan alapjai. (Kemotaxonómia). Argumentum Kiadó, Budapest
Marie-Luise Kreuter (1996): Biokert. Holló és Társa, Budapest
Rapaics Raymund (1932): A magyarság virágai. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest
Schmidt Gábor (szerk)(2003): Növények a kertépítészetben. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Schmidt Gábor (2004): Virágos díszcserjék. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Tóth Imre (2012): Lomblevelű díszfák, díszcserjék kézikönyve. Tarkavirág Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Dunaharaszti
4 thoughts on “A hét növénye a kerti mályvacserje – Hibiscus syriacus L.”
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Szép napot!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy mályvacserjét hol lenne ajánlott beszerezni?
@Piiistu: Szép napot kívánok én is, ez egy nagyon jó kérdés, tekintve hogy faiskola és lerakat is rengeteg van már, sőt, akár webshopon keresztül is rendelhető számos faj. Attól függ, az ország mely részében és a leendő mályvacserje tulajdonos, érdemes célzottan keresni. Én most begépeltem a keresőbe a Hibiscus syriacus faiskola kombinációt és sok találatot kaptam, van miből válogatni.
Jó kiindulási pont a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének honlapja makert.hu/?page_id=13
itt a tagok jegyzékében könnyebben találhat a lakóhelyéhez közel eső árudát.
Azt a tanácsot adhatom, hogy ne webshopon keresztül rendeljen, hanem keresse meg a faiskolát, vegye szemügyre a növényt. Nem szabad bemohosodott, begyomosodott talajú, szemlátomást elöregedett cserjéket venni. Ha a fiatal még kisebb is, de gyorsan növekszik, gyorsan regenerálódik.
@zöldeketbeszélek: Köszönöm a tanácsot! Én nagyon nem értek a virágokhoz, ezt is ajándékba szeretném. 🙂
Majd felkeresek egy faiskolát, és megpróbálok jól választani.
@Piiistu: Szívesen, remélem sikerül szép növényt választani :)!