
A hét növénye a füge (Ficus carica L.)
Kertünkben méretes fügebokor díszlik a házfal déli oldalának védelmében. Karakteres faj, vastag, szürke ágai, vesszői, mélyen karéjos, nagy levelei és serlegvirágzatból fejlődő gyümölcsei összetéveszthetetlenek, a mediterrán tájak hangulatát árasztják. A mi példányunk még csak 10-11 éves, de így is jó pár kiló termést ad minden évben kétszer is. A beérett, áttelelt vesszőkön és több éves fás részeken nyár elején, közepén érnek meg nagyméretű termései, ezt követik az új hajtásokon a számosabb, de kisebb gyümölcsök.
Ezt a régészeti leletek tanúsága szerint már 7000 éve termesztett, ma főleg a Mediterráneumban gyakori, nagy becsben tartott növényt hazánkban is eredményesen tarthatjuk, csak a fiatal cserje téli védelméről és a megfelelő, széltől, fagytól védett termőhelyről kell gondoskodni számára. A füge 3-7 m magas kis fává vagy cserjévé növekszik. Levelei, hajtásai tejnedvet tartalmaznak, mely bőrirritációt okozhat. Virágzatában egyivarú virágok ülnek a húsos virágzati tengely belső falán. A fügegyümölcs tulajdonképpen az aprócska csonthéjas termésekből és az elhúsosodó virágzati tengelyből álló terméságazat, áltermés. A megporzás, terméshozás módja szerint négy csoportba sorolhatjuk fajtáit:
- kaprifikusz (kapri füge): megtermékenyítését az apró fügedarazsak végzik.
- szmirnai: öntermékeny, termése sokmagvú
- közönséges vagy adriai füge: megtermékenyítés nélkül fejlődnek partenokarp termései
- San Pedro: a szmirnai és az adriai füge tulajdonságait egyesíti
A fügedarázs nálunk nem honos, de a füge magyarországi spontán elterjedését célzó vizsgálatok alapján valószínűsítik, hogy időszakosan megjelenik a hazai faunában.
Rendszertana
A füge a családvirágúak rendjébe (Urticales), ezen belül az eperfafélék családjába (Moraceae) és a kb. 700 fajt számláló Ficus nemzetségbe tartozik. Közeli rokona például a szobanövényként tartott Ficus benjamina, Ficus elastica és az óriástermetű indiai banyánfa, a Ficus bengaliensis.
A füge ökológiai igényei
A füge melegigényes, de hazánkban is könnyen termeszthető növény. Érett vesszői -10-12 fokig fagytűrők. Talajban nem válogatós, de több termést várhatunk könnyebb, jobban felmelegedő talajtípusokon. Csapadékigénye 500-750 mm évente.
Mire is jó a füge gyümölcse?
Gyógyhatását Urukagina sumér király is méltatta időszámításunk előtt 2900-ban és az ókori görög, majd római kultúrában igen nagyra becsülték egészséges, ízletes gyümölcsét. A tápanyagokban, ásványi anyagokban és rostban gazdag fügét akár nyersen, akár szárítva is fogyaszthatjuk, ezen kívül lekvárt, dzsemet, bort is készíthetünk belőle. A kozmetikai ipar is hasznosítja, termésének és levelének kivonata bőrkondicionáló anyag.
Beltartalmi értékek 100 g ehető részben |
Friss füge |
Szárított füge |
Fehérje (g) |
1,3 |
3,5 |
Zsír (g) |
0,5 |
1,3 |
Szénhidrát (g) |
13 |
62 |
Energiatartalom (kcal) |
61 |
262 |
Élelmi rost (g) |
9,1 |
12,9 |
Foszfor (mg) |
30 |
105 |
Kálcium (mg) |
60 |
190 |
Kálium (mg) |
245 |
845 |
Magnézium (mg) |
22 |
71 |
Vas (mg) |
610 |
3400 |
C (aszkorbinsav) mg |
3 |
3 |
B1 (tiamin) μg |
46 |
120 |
B2 (riboflavin) μg |
51 |
80 |
B6 (piridoxin) μg |
107 |
142 |
Karotin μg |
52 |
50 |
(Rodler 2008)
A füge gyümölcse ezen kívül egészségvédő, bioaktív, antioxidáns vegyületeket is tartalmaz, a terméshéj színétől és az érési foktól függő mértékben. A legmagasabb antioxidáns kapacitással a teljesen érett, sötét színű termés héja rendelkezik, például a barna héjszínű ‘San Antonio’, ‘Brown Turkey’ és a sötétlila ‘Black Mission’. A világos héjszínű fajták között találunk C-vitaminban és zsírban oldódó antioxidáns vegyületekben (pld. karotin) bővelkedőt, mint a zöld színű ‘Banane’ fajta.
Források:
2006/257/EK Bizottsági határozat a kozmetikai termékekben alkalmazott kémiai összetevők nevezéktanának meghatározásáról szóló 96/335/EK határozatának módosításáról
Dános B. (1997): Farmakotanika. Argumentum Kiadó. Budapest.
Fráter E. (2010): Mesés növények, növényes mesék. Scolar Kiadó. Budapest.
Pereira, C. et al. (2017): Influence of ripening stage on bioactive compounds and antioxidant activity in nine fig (Ficus carica L.) varieties grown in Extremadura, Spain. Journal of Food Composition and Analysis. 64 (2017) 203-212.
Rodler Imre (2008): Kalória és tápanyagtáblázat. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest. p. 225-226
Solomon, A. et al. (2006): Antioxidant and Anthocyanin Content of Fresh Fruits of Common Fig (Ficus carica L.). Journal of Agricultural of Chemistry. 54. 7717-7723.
Szabó L. (2004): Déligyümölcsök. In.: Papp János (2004): A gyümölcsök termesztése 2. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
T. Wirt et al. (2020): Spreading to North: Naturalisation of Ficus carica L. (Moraceae) in Hungary. Acta Botanica Hungarica 62 (1-2).
Velich I., V.Nagy E. (2007): Egzotikus gyümölcsök csodálatos világa. Mezőgazda Kiadó. Budapest