• info@zoldeketbeszelek,hu
A hét növénye
A hét növénye a füge (Ficus carica L.)

A hét növénye a füge (Ficus carica L.)

Kertünkben méretes fügebokor díszlik a házfal déli oldalának védelmében. Karakteres faj, vastag, szürke ágai, vesszői, mélyen karéjos, nagy levelei és serlegvirágzatból fejlődő gyümölcsei összetéveszthetetlenek, a mediterrán tájak hangulatát árasztják. A mi példányunk még csak 10-11 éves, de így is jó pár kiló termést ad minden évben kétszer is. A beérett, áttelelt vesszőkön és több éves fás részeken nyár elején, közepén érnek meg nagyméretű termései, ezt követik az új hajtásokon a számosabb, de kisebb gyümölcsök.

Ezt a régészeti leletek tanúsága szerint már 7000 éve termesztett, ma főleg a Mediterráneumban gyakori, nagy becsben tartott növényt hazánkban is eredményesen tarthatjuk, csak a fiatal cserje téli védelméről és a megfelelő, széltől, fagytól védett termőhelyről kell gondoskodni számára. A füge 3-7 m magas kis fává vagy cserjévé növekszik. Levelei, hajtásai tejnedvet tartalmaznak, mely bőrirritációt okozhat. Virágzatában egyivarú virágok ülnek a húsos virágzati tengely belső falán. A fügegyümölcs tulajdonképpen az aprócska csonthéjas termésekből és az elhúsosodó virágzati tengelyből álló terméságazat, áltermés. A megporzás, terméshozás módja szerint négy csoportba sorolhatjuk fajtáit:

  1. kaprifikusz (kapri füge): megtermékenyítését az apró fügedarazsak végzik.
  2. szmirnai: öntermékeny, termése sokmagvú
  3. közönséges vagy adriai füge: megtermékenyítés nélkül fejlődnek partenokarp termései
  4. San Pedro: a szmirnai és az adriai füge tulajdonságait egyesíti

A fügedarázs nálunk nem honos, de a füge magyarországi spontán elterjedését célzó vizsgálatok alapján valószínűsítik, hogy időszakosan megjelenik a hazai faunában.

Rendszertana

A füge a családvirágúak rendjébe (Urticales), ezen belül az eperfafélék családjába (Moraceae) és a kb. 700 fajt számláló Ficus nemzetségbe tartozik. Közeli rokona például a szobanövényként tartott Ficus benjamina, Ficus elastica és az óriástermetű indiai banyánfa, a Ficus bengaliensis.

A füge ökológiai igényei

A füge melegigényes, de hazánkban is könnyen termeszthető növény. Érett vesszői -10-12 fokig fagytűrők. Talajban nem válogatós, de több termést várhatunk könnyebb, jobban felmelegedő talajtípusokon. Csapadékigénye 500-750 mm évente. 

Mire is jó a füge gyümölcse?

Gyógyhatását Urukagina sumér király is méltatta időszámításunk előtt 2900-ban és az ókori görög, majd római kultúrában igen nagyra becsülték egészséges, ízletes gyümölcsét. A tápanyagokban, ásványi anyagokban és rostban gazdag fügét akár nyersen, akár szárítva is fogyaszthatjuk, ezen kívül lekvárt, dzsemet, bort is készíthetünk belőle. A kozmetikai ipar is hasznosítja,  termésének és levelének kivonata bőrkondicionáló anyag.

Beltartalmi értékek 100 g ehető részben

Friss füge

Szárított füge

Fehérje (g)

1,3

3,5

Zsír (g)                 

0,5

1,3

Szénhidrát (g)   

13

62

Energiatartalom (kcal)   

61

262

Élelmi rost (g)   

9,1

12,9

Foszfor (mg)     

30

105

Kálcium (mg)     

60

190

Kálium (mg)       

245

845

Magnézium (mg)

22

71

Vas (mg)

610

3400

C (aszkorbinsav) mg

3

3

B1 (tiamin) μg

46

120

B2 (riboflavin) μg

51

80

B6 (piridoxin) μg

107

142

Karotin μg

52

50

(Rodler 2008)

A füge gyümölcse ezen kívül egészségvédő, bioaktív, antioxidáns vegyületeket is tartalmaz, a terméshéj színétől és az érési foktól függő mértékben. A legmagasabb antioxidáns kapacitással a teljesen érett, sötét színű termés héja rendelkezik, például a barna héjszínű ‘San Antonio’, ‘Brown Turkey’ és a sötétlila ‘Black Mission’. A világos héjszínű fajták között találunk C-vitaminban és zsírban oldódó antioxidáns vegyületekben (pld. karotin) bővelkedőt, mint a zöld színű ‘Banane’ fajta.

Források:

2006/257/EK Bizottsági határozat a kozmetikai termékekben alkalmazott kémiai összetevők nevezéktanának meghatározásáról szóló 96/335/EK határozatának módosításáról

Dános B. (1997): Farmakotanika. Argumentum Kiadó. Budapest.

Fráter E. (2010): Mesés növények, növényes mesék. Scolar Kiadó. Budapest.

Pereira, C. et al. (2017): Influence of ripening stage on bioactive compounds and antioxidant activity in nine fig (Ficus carica L.) varieties grown in Extremadura, Spain. Journal of Food Composition and Analysis. 64 (2017) 203-212.

Rodler Imre (2008): Kalória és tápanyagtáblázat.  Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest. p. 225-226

Solomon, A. et al. (2006): Antioxidant and Anthocyanin Content of Fresh Fruits of Common Fig (Ficus carica L.). Journal of Agricultural of Chemistry. 54. 7717-7723.

Szabó L. (2004): Déligyümölcsök. In.: Papp János (2004): A gyümölcsök termesztése 2. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

T. Wirt et al. (2020): Spreading to North: Naturalisation of Ficus carica L. (Moraceae) in Hungary. Acta Botanica Hungarica 62 (1-2).
Velich I., V.Nagy E. (2007): Egzotikus gyümölcsök csodálatos világa. Mezőgazda Kiadó. Budapest

 

Vélemény, hozzászólás?

error: A tartalom védett.