A Szőregi Rózsaünnepre nagy bánatomra sajnos nem látogathattam el, így a Szent István park rózsáival vigasztalódtam egy napsütéses júniusi délelőttön. A parkban 2010-ben hozták létre Márk Gergely (1923.10.27 – 2012.11.28) Magyar Örökség-díjas rózsanemesítő fajtáiból a rózsakertet, mely május végétől őszig gyönyörködteti a virágkedvelő látogatókat.
Márk-rózsák a Szent István parkban
Egy régebbi posztban már írtam arról, hogy sokan gyermekkori vagy egyéb emlékek miatt vonzódnak bizonyos növényekhez. Nekem is vannak kedvenceim – nőszirom, füzérajak, árvalányhaj, sásliliom és törökszegfű – de a rózsa, a virágok királynője nem tartozik közéjük.
Fentről sem zöldebb…
„Ófalu nyugalma, a Gőtés-tó szépsége, a szellős tér és a sok zöld (igen, barátaim, a lakótelepen mostanra nagyra nőttek az évtizedekkel ezelőtt telepített fák, és fű van mindenütt, nem beton). Hogy nem közlekedik át rajtad a főváros, hogy közel az óbudai kisvendéglők, hogy nem szorít össze a tömeg. Meg még egy csomó ilyen.”
Paneldzsungel projekt – Hulladék vagy maradék?
Egy kertépítészeti szakkönyvben olvastam a hulladék terület kifejezésről, melyet a lakótelepek kialakításánál megmaradt, jelentéktelen, kis méretű földdarabkák esetében használtak. Ilyenek általában a járdák, parkolók mellett fekszenek, legtöbb esetben gondozatlanok, gyomosak, szél-és madár-hordta magokkal betelepült cserjék, kisebb fák találhatók rajtuk. Magam részéről ezeket a földdarabokat inkább maradék területeknek nevezném és sokkal nagyobb gondot fordítanék rájuk az önkormányzatok helyében, mégpedig azért, mert […]
