Hogyan termesszük a fügét?

Az eperfafélék családjába (Moraceae) tartozó füge (Ficus carica L.) védett helyen hazánkban is könnyedén termeszthető, dekoratív cserje, melyet szépsége mellett egészséges gyümölcséért is érdemes tartani, akár egy kisebb kertben is.

Telepítés, metszés

Telepítésére a tavasz és az ősz egyaránt megfelel, kötött talajokon ideálisabb a kora tavaszi ültetés. Lombhullás után, ősszel metsszük. A nagyobb gyümölcsméretű, de kisebb számban szedhető júniusi füge az idősebb részeken fejlődik, így ha nyár elején szeretnénk több gyümölcsöt, csak gyengén metsszük, vagy csak ritkítsuk meg bokrunkat. Ha az őszi, kisebb, de szaporább fügetermést célozzuk meg, akkor vágjuk vissza erősebben a vesszőket.  

Tápanyag utánpótlás

Érett szervestrágyával kielégíthetjük fügénk tápanyagigényét. Vigyázzunk, mert gyökérzete sekélyen helyezkedik el, a trágyázás vagy gyomlálás közben ne sértsük meg. 

Szaporítás

Ősszel, a lombhullás után és tavasszal, kihajtás előtt a tősarjak szétültetésével szaporíthatuk a legegyszerűbben. Ha ősszel szedjük fel a gyökeres sarjakat, akkor cserepezzük be és fagymentes helyen teleltessük a tavaszi kiültetésig. 

Dugványról is szaporítható, ősszel, lombhullás után szedjük meg az érett vesszőket, ezeket kötegelve 50 cm mély árokba, homokba vermeljük el tavaszig. Tavasszal vágjuk a vesszőket 20-30 cm-es darabokra és dugványozzuk el úgy, hogy csak a felső 1-2 ujjnyi darabka maradjon szabadon. Ősszel a megggyökeresedett dugványokat ültessük nagyobb cserépbe, vagy a végleges helyére. 

Hajlékony ágait lehajtva feltöltéses bujtással is szaporíthatjuk. Meleg, párás, világos helyen (fólia, üvegház) pedig zölddugványozással nevelhetünk új növényeket.

Kártevők, kórokozók

A fügének fő termesztési körzeteiben (mediterrán térség, trópusi, szubtrópusi területek) sok kártevője ismert, melyek komoly gazdasági károkat okoznak az ültetvényekben. (lepkehernyók, bogárfajok lárvái, levéltetvek, pajzstetvek, tripszek, gyümölcslegyek, atkák, fonálféreg-fajok, cserebogár).

A Földközi-tenger térségében mindenhol elterjedt kártevő a fügekéregbogár (Hypoborus ficus Er.), de regisztrálták már Ausztriában, Szlovéniában, Svájcban, Ukrajnában (Krím), Lengyelországban és Magyarországon is. Legészakibb megfigyelése Lengyelországban volt, elterjedésének a klíma szab határt. A rovar a legyengült fákat támadja meg, azoknak akár teljes pusztulását is okozhatja, de az egészséges növényeket is károsítja. Elsősorban a fügén található, de megfigyelték törökmogyorón, eperfán (Morus) és szőlőn is. Természetes ellensége egy parazitoid atka (Pyemontes johnmoseri), mely a fügekéregbogár lárváit, bábját és tojásait gyéríti.

Magas hőmérséklet és páratartalom mellett jellemző, nagy terméscsökkenést okozó kórokozó a fügerozsda (Cerotelium fici Cast.), ökológiai gazdálkodásban engedélyezett rézkészítményekkel védekezhetünk ellene. Ugyancsak kedvez a kimondottan meleg, párás klíma a füge kéregmoly szaporodásának (Azochis gripusalis Walker), mely ellen kísérletben az alternatív módszerek közül a fokhagymakivonat bizonyult hatásosnak.

 

A termés

Három-négy év múlva mutatja meg első terméseit és 8-9 évesen áll be a termőegyensúly, ekkor számíthatunk a legtöbb gyümölcsre. 

Gyümölcsének színe nagyon változatos, sárga, zöld, vörösesbarna, barna, sötétlila gyümölcsű  fajták egyaránt kaphatók a faiskolákban. Mivel nálunk a fügedarázs csak alkalmi vendég, kaprifikusz (kapri) fügét nem termeszthetünk, de bő választékot találunk az adriai típusú fügékből, mely megtermékenyítés nélkül neveli zamatos gyümölcseit.

Az érett termés színe megváltozik, puhább, nehezebb lesz. A leszedett, érett fügét gyorsan fogyasszuk el vagy dolgozzuk fel, mert még hűtőben is rövid időn belül túlpuhul, élvezeti értékét elveszíti.

Források:

Aksit, T., Carnak, I., Moser, J. (2007): Attack by Pyemotes Johnmoseri (Acari: Pyemotidae) on Hypoborus ficus (Coleoptera: Scolitidae) in fig trees in Turkey. Ex App Acorol (2007) 41:251-254

Dános B. (1997): Farmakotanika. Argumentum Kiadó. Budapest.

Jeszenszky Á. (1996): Oltás, szemzés, dugványozás. Mezőgazda Kiadó. Budapest

Mani, M. (2022): Pests and Their Management in Fig. In: Mani, M. et al: Trends in Horticultural Entomology. Springer, Singapore

Mezzalira, É., J. et al (2015): Controle da ferrugem e da broca-dos-ramos da figueira com diferentes fungicidas e insecticidas / Rust and fig tree borer control by different fungicides and insecticides. Fitossanidae Rev. Ceres 62(1)

Szabó L. (2004): Déligyümölcsök. In.: Papp János (2004): A gyümölcsök termesztése 2. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

Wirt et al. (2020): Spreading to North: Naturalisation of Ficus carica L. (Moraceae) in Hungary. Acta Botanica Hungarica 62 (1-2).

Velich I., V.Nagy E. (2007): Egzotikus gyümölcsök csodálatos világa. Mezőgazda Kiadó. Budapest

Witkowski R., Mazur, A. (2019): First record of fig bark beetle Hypoborus ficus Erichson (Curculionidae: Scolitinae) from Poland. Zootaxa 4571 (1): 143-144