Hogyan (ne) vásárolj gyümölcsfa csemetét 6.

Lassan itt a szabadgyökerű csemeték szezonja és végre nem csak álmodozhatunk az új gyümölcsfáról, hanem elzarándokolva egy faiskolába – vagy rákattintva egy webshopban a kosárra – megvehetjük az áhított fajtát kertünkbe.

Mit tegyünk, illetve mit ne, hogy sikeres legyen a választás? Minisorozatomban a leggyakoribb buktatókat veszem sorba.

Csak növényútlevéllel ellátott csemetét vásárolj!

Átlagos esetben a faiskolákban minden csemetén találunk egy jelölőcímkét, melyen a gyümölcsfa:

• faja,
• fajtája,
• alanya,
• a faiskola neve (termelő),
• a termelő növényegészségügyi nyilvántartási száma
• és a növényegészségügyi állapot jelzése (VM- vírusmentes, VT-vírustesztelt, TM- tünetmentes, C.A.C. (Conformitas Agraria Communitatis) szaporítóanyag: nem törzsültetvényből származó, de ellenőrzött, a vonatkozó legalacsonyabb európai uniós követelményeknek megfelelő szaporítóanyag)

olvasható.

Miért probléma, ha nincs, vagy nem megfelelő a címke a csemetén?

Előfordulhat, hogy a csemetén nem találunk szabályos címkét vagy csak egy kézzel írt faiskolai jelölőcímkét látunk rajta, egyetlen információval, a fajtával. Amellett, hogy így nem is lehet csemetét forgalmazni, ez gondot okozhat a fajta beazonosításnál is.

Ha nincs címke, vajon biztos, hogy a fácska tényleg az a fajta, amelynek a csoportjában találtuk? Nem keveredhetett el másik kötegből, akár egy másik vevő által? Ha kézzel írt címke van rajta, ugyananezek a kétségek felmerülhetnek azzal együtt, hogy felcímkézésnél akár már az eladó is tévedhetett.

Még akkor se válasszunk ilyen fát, ha az eladóban egyébként megbízunk, zárjuk ki a (szándéktalan) tévedés lehetőségét is.

A tévedés csak hosszú idő múltán fog kiderülni, a rosszul címkézett, tévesen azonosított fácska cseréjével éveket veszítünk!